Az utóbbi időben több ügyfelem is ugyanazzal a kérdéssel keresett meg: hova érdemes most befektetni az állampapírból felszabaduló pénzt?
Van, aki már visszaváltotta az állampapírját, más még a megfelelő időpontot keresi. A közös bennük, hogy a korábban megszokott magas kamatok után már nem elégedettek a jelenlegi hozamokkal.
És ez érthető. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) egyes sorozatai korábban akár 19,1%-os éves kamatot is fizettek. Ehhez képest a 2026 júliusában kibocsátott PMÁP induló éves kamata mindössze 4,5%.
Eközben professzionálisan kezelt befektetési portfóliók között 2025-ben 11–13%-os éves nettó hozamot elérő példákat is találunk. Nem meglepő, hogy sokan szeretnék tudni, milyen lehetőségeik vannak az állampapíron túl.
Ráadásul 2026 októberében az állampapírok kedvező adózásának jövője is kérdésessé vált egy európai uniós eljárás miatt.
Nézzük meg, mit jelentenek ezek a változások, mennyit számíthat a hozamkülönbség, és milyen befektetési lehetőségeket érdemes megvizsgálni.
A 19,1%-os PMÁP-kamat után most 4,5%-ot látunk
A Prémium Magyar Állampapír hosszú ideig különösen vonzó befektetés volt. Az infláció megugrását követően egyes sorozatai kiemelkedően magas kamatot fizettek.
Ahogy az infláció mérséklődött, a PMÁP kamata is jelentősen visszaesett.
PMÁP-kamatok különböző időszakokban
| Időszak / sorozat | Éves kamat |
|---|---|
| Korábbi, magas kamatozású PMÁP-sorozatok | 19,1% |
| Egyes sorozatok 2025-ös kamatfordulója után | 5,2% |
| 2026 júliusában kibocsátott PMÁP, 2036/I1 | 4,5% |
Forrás: Magyar Államkincstár, az egyes PMÁP-sorozatok kamatadatai. A táblázat eltérő sorozatokra és kamatperiódusokra vonatkozik.
Ez nem csupán néhány százalékpontnyi különbség.
Tízmillió forintnál a 19,1%-os éves kamat 1,91 millió forintot jelentett egy év alatt. A 4,5%-os éves kamat ugyanekkora összegnél 450 ezer forint lenne.
Természetesen ezek eltérő időszakok kamatai, és a PMÁP jövőbeli kamata is változhat. A példa mégis jól mutatja, miért keresnek most sokan más befektetési lehetőséget.
A 11–13%-os hozam sem példa nélküli
A befektetési piacon a PMÁP jelenlegi kamatánál magasabb eredményekre is találunk nyilvános példákat.
Professzionálisan kezelt befektetési portfóliók között 2025-ben voltak olyanok, amelyek 11–13% közötti éves nettó hozamot értek el.
Fontos, hogy ezek konkrét portfóliók egyéves, múltbeli eredményei, nem a teljes piac átlaga, és nem a következő évekre vonatkozó hozamígéretek.
De jól szemléltetik, miért érdemes az állampapíron kívüli befektetési lehetőségeket is megvizsgálni.
A hosszabb távra tervezők számára például a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, vagyis a unit-linked konstrukciók keretében elérhető eszközalapok is szóba jöhetnek.
Ezek különböző befektetési stratégiákhoz biztosítanak hozzáférést. Az eszközalapok saját teljesítményadatait és költségeit azonban külön kell értékelni; a fent említett 11–13%-os piaci példák nem a unit-linked eszközalapok hozamadatai.
Mit jelenthet a hozamkülönbség 10 millió forintnál?
Nézzünk egy egyszerű számítást.
Tegyük fel, hogy 10 millió forintot tíz évre fektetsz be. A következő táblázat azt mutatja meg, hogyan alakulna az összeg különböző, végig változatlannak feltételezett éves hozamok mellett.
10 millió forint 10 év után
| Feltételezett éves hozam | Befektetés értéke 10 év után |
|---|---|
| 4,5% | 15,53 millió Ft |
| 11% | 28,39 millió Ft |
| 13% | 33,95 millió Ft |
Forrás: saját számítás, 10 millió forintos induló összeggel, éves tőkésítéssel. A 4,5% a 2026-os új PMÁP induló éves kamata, nem tíz évre rögzített kamat. A 11% és 13% szemléltető feltételezés. A számítás nem tartalmazza az adókat, a termékköltségeket és az infláció hatását.
A különbség látványos.
A 11%-os példában közel 13 millió forinttal, a 13%-osban pedig több mint 18 millió forinttal magasabb a tíz év utáni összeg, mint a 4,5%-os számításnál.
Ez nem azt jelenti, hogy a 11–13%-os hozam minden évben elérhető. A piaci befektetések eredménye ingadozhat, és veszteség is előfordulhat.
A számítás célja annak bemutatása, hogy nagyobb összegnél és hosszabb időtávon a hozamkülönbségnek jelentős pénzügyi hatása lehet.
És van még egy fontos tényező: az adózás.
Megadóztathatják a magyar állampapírok kamatát?
2026. október 1-jén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az állampapírok eltérő adózási szabályai miatt.
A kifogás lényege, hogy a magyar lakossági állampapírok kamata adómentes, miközben más európai uniós és EGT-országok összehasonlítható államkötvényeinek kamata Magyarországon adóköteles lehet.
Az Európai Bizottság szerint ez az eltérő bánásmód akadályozhatja a tőke szabad mozgását.
Akkor most megszűnik a magyar állampapírok adómentessége?
Ezt jelenleg nem lehet kijelenteni.
Az eljárás elindítása önmagában nem változtatja meg a hatályos adószabályokat. Azt sem jelenti, hogy a korábban megvásárolt állampapírok kamata automatikusan vagy visszamenőleg adókötelessé válna.
Magyarország többféleképpen reagálhat az uniós kifogásra, ezért a szabályozás jövőbeli alakulása egyelőre nyitott kérdés.
Aki most gondolkodik az állampapírja visszaváltásán, annak tehát érdemes követnie a fejleményeket, de nem célszerű kizárólag egy feltételezett jövőbeli adóváltozás miatt dönteni.
Nemcsak az számít, mennyit hoz a befektetés, hanem az is, mennyi marad belőle
A magasabb hozam természetesen vonzó. De két azonos hozamú befektetés tényleges eredménye is eltérhet, ha más költségek és adószabályok vonatkoznak rájuk.
Magyarországon bizonyos kamatjövedelmeket 15% személyi jövedelemadó és további 13% szociális hozzájárulási adó is terhelhet.
Más befektetési konstrukciókban viszont meghatározott feltételek teljesülése esetén adókedvezmény vagy adómentesség is érvényesülhet.
Hosszabb időtávon ez már számottevő különbséget jelenthet.
Unit-linked befektetések: milyen adóelőnyöket kínálhatnak?
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, közismert nevükön unit-linked konstrukciók, a befektetést életbiztosítási szerződéssel kapcsolják össze.
A befizetett pénz befektetésre szánt része a kiválasztott eszközalapokba kerül. Ezek között különböző befektetési összetételű és kockázatú portfóliók találhatók.
A hosszú távú befektetők számára az egyik lényeges előny a kedvező adózási lehetőség.
A hatályos személyijövedelemadó-szabályok alapján, a jogszabályi feltételek teljesülése esetén:
Szja-mentesség életbiztosításoknál
| Szerződés típusa | Részleges szja-mentesség | Teljes szja-mentesség |
|---|---|---|
| Egyszeri díjas életbiztosítás | 3 év után | 5 év után |
| Rendszeres díjas életbiztosítás | 6 év után | 10 év után |
Forrás: 1995. évi CXVII. törvény, 65. §. A részleges mentesség a kamatjövedelem 50%-ára vonatkozik. A mentesség alkalmazásához további feltételek teljesülése szükséges, és az esetleges szocho-kötelezettséget is külön kell vizsgálni.
Ez azért érdekes, mert az állampapírból felszabaduló nagyobb összeg elhelyezésénél nem feltétlenül ugyanaz a konstrukció megfelelő, mint egy rendszeres havi befizetésre épülő befektetésnél.
Az egyszeri díjas és a rendszeres díjas szerződések feltételei, költségei és adózása eltérhetnek. A rendkívüli befizetésekre is külön szabályok vonatkozhatnak.
A unit-linked konstrukciók értékelésénél ezért három dolgot érdemes együtt vizsgálni: az eszközalapok teljesítményét, a szerződés költségeit és a ténylegesen alkalmazható adókedvezményeket.
A kedvező adózás önmagában még nem tesz egy befektetést előnyössé.
Azt kell kiszámolni, hogy a költségek levonása után, a választott időtávon milyen eredmény érhető el.
Hova illik az állampapírból felszabaduló pénz a portfóliódban?
Tegyük fel, hogy 10 vagy 20 millió forintod szabadult fel állampapírból.
Lehet, hogy a teljes összeget hosszabb távra szeretnéd befektetni. De az is elképzelhető, hogy néhány éven belül szükséged lesz egy részére.
A két helyzet eltérő megoldást kíván.
Ha rövidebb időn belül szükséged lehet a pénzre, fontos szempont a hozzáférhetőség. Ha viszont öt, tíz vagy még több évben gondolkodsz, szélesebb befektetési lehetőségek közül választhatsz.
Az is számít, hogy milyen befektetéseid vannak már. Egy új eszközalap vagy befektetési konstrukció akkor illeszkedik megfelelően a portfóliódba, ha a meglévő befektetésekkel együtt is megfelel a céljaidnak.
Ezért nem feltétlenül az a jó megoldás, ha a teljes felszabaduló összeget egyetlen új befektetésbe helyezed.
Több millió forintod szabadult fel állampapírból? Nézzük meg, mennyit hozhat!
Ha 5, 10 vagy akár 20 millió forintod szabadult fel állampapírból, néhány százalékpontnyi hozamkülönbség már komoly összeget jelenthet.
Ilyenkor nemcsak azt érdemes megvizsgálni, hol lehet magasabb hozamot elérni, hanem azt is, hogyan befolyásolják a végeredményt az adók, a költségek és a befektetés időtávja.
Egy személyes konzultáció során átbeszélhetjük:
- Milyen befektetési lehetőségek jöhetnek szóba a céljaidhoz és az általad vállalható kockázathoz igazodva?
- Milyen hozamokat értek el korábban az egyes eszközalapok, és mit érdemes tudni a teljesítményükről?
- Pontosan milyen adóelőnyök alkalmazhatók a te helyzetedben, és ezek mennyit jelenthetnek forintban?
- Milyen költségekkel kell számolni, és hogyan hatnak ezek a befektetés eredményére?
- Mekkora összeget érdemes rövidebb távon hozzáférhetően tartani?
- Hogyan illeszkedhet az új befektetés a meglévő portfóliódba?
Több millió forintnál már nem mindegy, hogy egy befektetés csak jól hangzik, vagy a számok alapján is megéri.
Ha állampapírból szabadult fel a pénzed, keress meg, és nézzük át együtt, hogyan dolgozhat tovább!
Források
- Magyar Államkincstár – Új PMÁP-sorozat, 2036/I1, 2026. július
- Magyar Nemzeti Bank – A 2025. évi befektetési portfólióhozamok részletes adatai
- Magyar Nemzeti Bank – 2026. február 25-i hozamértékelés
- Európai Bizottság – 2026. októberi kötelezettségszegési eljárások
- Nemzeti Jogszabálytár – 1995. évi CXVII. törvény, 65. §
- NAV – Kamatjövedelmek szociális hozzájárulási adója
- Magyar Nemzeti Bank – Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások